„Mit mond a tehén?”
„Búúú.”
„És a kakas?”
„Bú.”
Ha nálatok most épp ez megy a konyhaasztalnál, minden rendben. A gyereked minden állatnak azt a hangot adja, amit a szája már tud. Ezek a háziállatos színezők ebben a sorrendben jönnek: attól a hangtól, amit a legtöbb gyerek először mond ki, addig, amelyik általában utoljára érkezik. Nyomtasd ki őket sorban, és minden lap megvárja a napot, amikor a hangja megjelenik.
A bú jön először, mert csak az ajak kell hozzá
Ajak összezár, kinyit. Ennyi az egész tehén. A két ajakkal képzett hangok, az m, a p és a b, a legelsők között vannak, amiket egy gyerek tisztán kimond. A brit NHS egyik logopédiai táblázata szerint az m, a p és a w két és két és fél éves kor között szokott megjelenni (Kent Community Health NHS Foundation Trust). Ezért nyer ilyen korán a tehén, és ezért mond egy ideig minden állat bút a tanyán.
A tehén kerül tehát a kupac tetejére. Az egyik tehén tátott szájjal bőg, a másik egy anya, aki a szalmában nyalogatja a borját. Ez a csendesebb lap estére.
Hadd bőgjön a gyereked, miközben a foltokat színezi. Nagy foltok, nagy bú.
A bee a következő ajakhang
A bee b-je is az ajkakkal készül, és ugyanez a táblázat két és fél éves kor körülre teszi. Sok kicsi előbb mondja, hogy „bee”, mint hogy „bárány”, és ez így van jól. Egyelőre a hang maga a szó.
A lapon a bárány tátott szájjal néz fel az anyjára. Kérdezd meg a gyereked, melyikük mondja most, hogy bee. Rossz válasz nincs: van, aki szerint a nagy juh beszél, van, aki szerint a kicsi, és van, aki mindkettőt egyszerre szólaltatja meg.
A kot-kot már a nyelv hátsó részét kéri
Innen nehezebb. A „kot-kot” k-ja hátul, a száj mélyén képződik, ahol egy kisgyerek alig lát és érez valamit. Az NHS táblázatában a k és a g a hároméves sávban jelenik meg. Addig sok gyerek „tot-tot”-ot mond a tyúknak. Kétévesen ez teljesen rendben van. A kacsa szerencsésebb: a háp-háp h-ja korábban megjön.
Itt van a tanya legzajosabb szárnyas népe, ezért ez a rész három lapot kap: egy kacsamamát a kiskacsáival a tavon, három ugrókötelező tyúkot és egy tojásain ülő tyúkot, akinek a szárnya alól két csibe kandikál ki.
A „tot-tot”-ot nem kell kijavítanod. Mondd vissza egyszer, hogy „kot-kot”, miközben pirosra színezed a tyúk taraját, aztán menjetek tovább.
A kukurikú jön utoljára
A kakas a tanya legnehezebben kimondható állata. Négy szótag, egy r a közepén és háromszor a hátul képzett k. Ezért jön ki sokszor utoljára jól, és pont ez benne a jó: az a hároméves, aki végre kimondja az egész kukurikút, nagyon büszke.
Ráadásul a kakas minden nyelven máshogy kukorékol. Egy angol gyerek azt mondja, „cock-a-doodle-doo”, egy német „kikeriki”, egy francia „cocorico”, egy spanyol „quiquiriquí”, egy cseh pedig „kykyryký” (Omniglot). Ha nálatok két nyelven beszéltek, a gyerekednek talán két kakasa van, és mindkettőnek igaza van.
A második lap az egész tanya egyszerre: tehenek, egy ló, tyúkok és néhány nyúl. Tartsd meg a végére, amikor a gyereked már elég hangot ismer, hogy megtöltse.
Mit szeretnél még színezni?
Válassz vagy írj egy ötletet – új lapon nyitja meg.
Az állathangjáték az asztalnál
Így lesz a lapokból olyan játék, ami egy délutánnál tovább tart:
- 1Nyomtasd ki a lapokat a fenti sorrendben, és rakd őket egy kupacba, a tehenet felülre.
- 2Utánozd a legfelső állat hangját, és hagyd, hogy a gyereked megtalálja hozzá a lapot.
- 3A gyereked színez, közben mindketten ezt a hangot adjátok. A vicces hangok kifejezetten jók.
- 4Ha a hang már magától tisztán kijön, a lap a hűtőre kerül, és jöhet a következő.
Pár hét múlva a hűtőn látszik, milyen sorrendben tanulta meg a gyereked a tanyát. Ha utána több állat kell, az állatok világnapi élőhelytúránk a tanyától a dzsungelig és a tengerig visz.
Marad a kérdés, amit minden szülő feltesz: mi van, ha a gyerekem két és fél évesen is mindenre azt mondja, bú? Akkor van egy gyereked, aki szereti a teheneket, és egy egész kupac lapod, ami még vár.
